Garat plathelminthes, Állatrendszertani gyakorlatok | Digitális Tankönyvtár

Örvényférgek – Wikipédia

Tartalomjegyzék

A törzs és az endozoikus fajok ismertetésétől itt eltekintünk. A szabadonélő laposférgek szabad szemmel látható képviselői közül mutatunk be jellemző és gyakori hazai fajokat.

Osztály: Turbellaria — Örvényférgek Csillós epidermiszük van, a Catenulida rend kivételével a hámban nyálkapálcák garat plathelminthes helyezkednek el amelyek kilövellhető tartalma nyálkaréteget képez, amely védekezésre és zsákmányszerzésre szolgálhat. A bélcsatorna fejlett, a szájnyílás a többnyire a kiölthető, embrionális előbél eredetű garatba vezet, majd onnan a vakon végződő középbélbe. A középbél lehet egy vagy többágú, egyes csoportokban látható vakzsákokba vezet, máshol ezek hiányoznak.

Kiválasztószervük elővesécske. Hímnősek, api san férgektől általában jelentős mennyiségű szikanyagot tartalmaznak.

Megtermékenyített petéiket gyakran kokonban rakják le. Az ősibb csoportokban garat plathelminthes az ivartalan szaporodás, láncképzéssel. Több csoport garat garat plathelminthes a planáriák nagyfokú regenerációra képes.

Ragadozók, kisebb állatokat és mikroszervezeteket, továbbá dögöt fogyasztanak. Míg a hazai vizekben és nedves talajokban a mikroszkopikus és 2 mm alatti örvényférgek fajszáma százas nagyságrendű, a legnagyobb testűek, a planáriák húsznál is kevesebb fajt számlálnak.

Laposférgek

A csoport parafiletikus, rendszerük 12 rendet különböztet meg, közülük a nálunk legnépesebb Rhabdocoela és legnagyobb testű Tricladida fajokat tartalmazókat mutatjuk be. Rend: Rhabdocoela — Egyenesbelű örvényférgek A hagymaszerűen duzzadt garatból egyetlen hosszú, hátrafelé garat plathelminthes középbél—ág ered, vakzsákok nincsenek. Nagy fajszámú, változatos csoport, édesvizekben gyakoriak.

Méretük — μm között van. A családba többnyire édesvízi fajok tartoznak, gyakoriak nedves talajban is. Számos faj zoochlorellákkal él szimbiózisban pl. Morfológiai alapon nehéz a fajokat megkülönböztetni. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok szerint a csoport polifiletikus.

  • Ellenőrző kérdések a
  • Tudnivalók[ szerkesztés ] Az örvényférgek az egész világon megtalálhatók.

Mesostoma fajok. Tartóspetéik az állat testében a fejlődés során jól látható, vörös kokonokban találhatók. A Mesostoma ehrenbergi 15 mm—re is megnő, teste elöl kihegyesedő, lapos, a rhabditok erős szegélyt rajzolnak a test két oldalán. Szája a hátsó testfél elején nyílik.

Hasoldalán nagy mennyiségű nyálkapálca található.

A icifejlett sa- landfergekre általOnosan jellemob, bogy olyan balad élóskticiók, amelyek nem rendelkeznek emesztórendszerrel, Cs isy szinte termésietesnek istdnik, hogy a tapanyagokhoz csak falszivassal iut- hatnak hozza. Erre pedig a legalkalma - sabb megoldisként a gazdaillat táp- csatornajában való eltisktides kinalko- zik.

Táplálékát kerekesférgek, egyéb apró férgek, kisrákok az általuk képzett nyálkafonalak segítségével szerzi. Tiszta, átlátszó állóvizekben a vízinövények felületén fordul elő. A Mesostoma lingua legfeljebb 9 mm hosszú, vörösbarna, iszapos tavak, pocsolyák alzatán él.

Laposférgek – Wikipédia

Rend: Tricladida — Hármasbelű örvényférgek A garat plathelminthes végződő középbél három fő ágra oszlik. Alrend: Continenticola Az alrendet a molekuláris filogenetikai vizsgálatok garat plathelminthes nyomán hozták létre. Édesvízi és szárazföldi planáriák tartoznak ide.

Öregcsalád: Planarioidea Holarktikus elterjedésű planáriák, három család tartozik ide. Család: Dendrocoelidae A garat hosszanti és körkörös izomrostjai nem különülnek el két rétegre. Dendrocoelum lacteum — tejfehér planária.

az állatok endoparaziták klinikai tünetei

Hossza legfeljebb 26 mm. Feji vége csapott, oldalsó fülszerű nyúlványai mozgathatók.

Tejfehér színű, táplálkozás után a bél vöröses barna sávként tűnik át a testen. Két feltünő, fekete szeme a test széléhez közelebb helyezkedik el, mint egymáshoz képest. Álló— és folyóvizekben országszerte elterjedt. Család: Planariidae Tapadószervük nincs.

Általános testfelépítés[ szerkesztés ] A laposférgek egyszerű szerveződésű szövetes állatok. Fejlődésük a bélcsíra állapotban megrekedt, tehát ekto- és endodermájuk már kialakult, sőt már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolódik.

A garat hosszanti és körkörös izomrostjai elkülönülnek egymástól. Planaria torva — mocsári planária. Legfeljebb 20 mm hosszú, elülső testvége csapott, szinte szögletes.

Fülszerű lebenyei auricula nincsenek. Színe a sötétbarnától a feketéig terjed. Az elülső testvég mögött elhelyezkedő két sötét tabletták férgekhez n színtelen udvar veszi körül.

Alföldi lassúfolyású és állóvizek lakója, főként vízinövényeken él. Crenobia alpina — szarvas planária vagy alpesi planária.

parazita

Legfeljebb 16 mm hosszú, karcsú teste elöl szögletes, csapott, két vékony, ferdén előre kitüremíthető nyúlvánnyal. Színe igen változatos, többnyire palaszürke, vagy fekete, de néha zöldes, vöröses, barna, vagy garat plathelminthes is lehet. Két szeme a homloktól távolabb helyezkedik el.

Hőmérsékletre nézve igen szűktűrésű faj, Magyarországon a középhegységek hidegvizű forráskifolyóiban és az első száz méteres patakszakaszokon található meg, lejjebb rendszerint a sokszemű szarvas planária Polycelis felina váltja fel. Elsősorban bolharákokat fogyaszt. Legfeljebb 15 ºC—os vízhőmérsékletet visel el.

Elsősorban mészkőhegységek lakója, a savas kémhatású vizeket kerüli.

férgek ápolási kezelés során

Az Alpokban az erősen áramló patakok lakója. Észak—Európában nyáron szűznemzéssel szaporodik. Jégkorszaki reliktum faj.

garat plathelminthes

Európa nagy részén és keletfelé Szibériáig elterjedt.

Fontos információk